avagy az új félév okozta kezdeti nehézségek, amikor az ember csak arra képes, hogy a feje fölött gyülekező viharfelhőket figyelje, ám arra is gondolnunk kell, hogy néha a Nap erősebb és szétoszlatja az összes gonosz felhőt. Na hát persze ez a való életben nem könnyű, mármint szivárványt varázsolni a kilátástalan hétköznapokba, de bízom benne, hogy ez a kuszaság hamar elmúlik. Jelenleg mindennel csak a baj van: ütköznek az órák, a tanárok variálnak, a hó miatt nem tudok (még mindig!) vezetni - itt meg kell jegyeznem, hogy lassan már a nyugodt természetű Maximalistának is tele lesz a hócipője, de a vizsgabiztos érdekében mondom, no meg a többi puhatestű gyalogoséban, hogy ne várjuk meg, amíg felébred az alvó oroszlán -. Szóval mondjuk úgy, hogy a kilátástalanságot csak az fokozhatja, hogy tegnap éjszaka alig 2 órát aludtam, ugyanis megnyílt a kollégium aljában egy szórakozóhely... mondanom sem kell, hogy hajnali 4kor még nem tudtam elaludni, szóval kész öröm volt 8-ra suliba menni. Itt most nem ecsetelgetném a dolog rossz és jó oldalát, arra ott a holnap, csak le kellett írnom, hogy átérezzétek mélységes felháborodásomat...

"Minden rosszban van valami jó." - micsoda közhely. :(((