Egy falatnyi gyémánt

Egy falatnyi gyémánt

2012. szeptember 03. - ninoness

Bizony, túl vagyunk a beköltözős napon és a nyitóbulin, meg kell mondanom, hogy egész jól sikerült. A héten minden napra jut valami parti, szerencsére a félév középpontjában nem a tanulás fog most állni. Fél 12kor elindultam a koliból (kemény egy órám volt ma) és most értem haza (~21:00). :D Tehát mondhatom, egész jó nap volt ez az első. Akkor mosolyodtam el nagyon, amikor ültem egy fél liter limonádé előtt és az utcán több helyről is hallottam zenét. Szívmelengető volt látni, ahogy a kíváncsi, zenebarát járókelők megálltak egy pillanatra, rövid időre elfelejtve azt, hogy miért is sietnek, mi az utazásuk célja, és keresték a hangok forrását. Egy aranyos, mikulás kinézetű bácsi bendzsón játszott magyar népdalokat az utca egyik végén, a mellettünk lévő padon pedig egy nő kísérte a dalait gitárral. Jó érzés volt ott ücsörögni a sétálóutcán, miközben körülöttem minden a zenéről szólt. Kicsit ki is zökkentem a beszélgetésből és elméláztam, nagyon jó érzés volt. :)

"Ahogy a zenész szüntelenül keresi a legszebb hangot, úgy várja a zene a világmindenségben, hogy valaki megszólaltassa."

A bejegyzés trackback címe:

https://ninoness.blog.hu/api/trackback/id/tr524753397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása