Tegnap bizony hosszú napom volt, reggel fél 5-től másnap hajnali 2-ig talpon voltam - az utolsó pár óra már tényleg szinte szenvedés volt. Amszterdamba az út 5 óra volt busszal, mondhatni a fél napot buszozással töltöttük, ráadásul még az eső is esett, tehát nem volt túl jó kilátás a tökéletes napra. Azt mondják a bölcsek, hogy azok a dolgok, események sosem jók, amikre hosszú időn át várunk, ugyanis a várakozással töltött idő alatt fantáziánknak köszönhetően minden elképzelünk, a valóságban azonban sosem történik minden ugyanúgy. :(
Kicsit csalódtam ebben a kirándulásban és sajnos azt kell, hogy mondjam, nem érte meg az érte kifizetett 50 eurót.
A város maga nagyon szép, a rendelkezésre álló idő alatt próbáltunk minél több helyet bejárni, de sajnos a múzeumokba nem tudtunk bemenni, mert minden rettentő drága volt - 10-30 eurós belépődíjak, sőt még a mosdókban is fizetni kellett, még a Mekiben meg a KFC-ben is. Elvileg Amszterdam Nyugat-Európa legdrágább városa...hát, elképzelhető. :)
Minden második lépésnél füves cigi szagot lehetett csak érezni, nem is beszélve a lokálokban terjengő füstről. Tény, hogy nem mindig volt ideje az embernek ilyen "apróságokra" figyelni, az idő nagy részét arra kellett fordítanunk, hogy odafigyeljünk, nehogy eltapossanak az utcán minket - holott elvileg ez még nem is a fő turista szezon, majd egy hónap múlva...
Erre szokták azt mondani, hogy látszik, nem a fővárosban nőttem fel: egyszerűen ki nem állhatom, ha az emberek egymást lökdösik és tapossák az előrehaladás érdekében, bár a kedvencem mégis az, amikor valaki siet előttem és hirtelen megáll, de olyan hirtelen, hogyha nem figyelsz, tuti nekimész hátulról. Na mindegy, szóval ez a része abszolút nem tetszett sajnos. :/
Vettünk vicces sütit, majd azt majszolva elindultunk a Piros Lámpás Negyedbe "körbenézni". (az elvileg fűszármazékokat tartalmazó keksznek szinte semmi hatása nem volt, pedig Anival ketten megettünk egy egész dobozzal, kicsit jobb lett a kedvünk, meg nevetgéltünk - mondjuk roppantmód éhes lettem utána -, de semmi extra...jó, biztos, hogy sokkal erősebb cucc is volt a boltban, de hát nem az volt a cél, hogy betépjünk :)).
Az élvezet negyede tényleg csak vörös és rózsaszín színekkel volt kivilágítva - egyébként a sötétben tök jól is nézett ki, ugyanis szeretem ezeket a színeket.
A morbid az volt, hogy egy kis templom volt a közelben, azzal szemben pedig már az ablakokban ácsorgó, várakozó és vonagló lányok mutogatták magukat (próbálom szépen kifejezni magam).
Az utcák minden egyes négyzetméterét szexshopok, night klubok, masszázsszalonok helyiségei foglalták el, melyek ablakaiban/kirakatában csak csúnya nőket lehetett látni. Teljesen komolyan mondom, 20-45 évesig mindenféle prosti megtalálható ott, önkritikáról persze ebben a közegben kár is beszélni.
Kicsit váratlanul érintett, amikor az egyik szőke picsa bemutatott nekem a középső ujjacskájával, majd amikor felvont szemöldökkel néztem rá (ugyanis nem tudtam, hogy ezt minek vagy kinek szánta), elkezdett hadonászni, hogy igen, jól látom, nekem...
Vissza kellett volna mutatnom neki, most már utólag bánom is kicsit, hogy ez kimaradt a jelenetből, de a kekszes doboz miatt nem igazán volt üres kezem. :D
Mindent egybevetve nem volt ez olyan rossz, sőt, elégedett is lennék, ha kevesebbet kellett volna fizetnünk érte..de hát nem is értem, miért csodálkozom még mindig az árakon. :)

Ma megint ilyen esős nap volt, és az igazat megvallva a mosáson kívül semmi érdemlegeset nem csináltam, csak punnyadtam, de hát néha ilyen is kell. :)
Most például megint nagyon bánom, hogy nem vagyok otthon, szívesen vennék egy forró fürdőt, sok habbal meg fürdősóval, mécses-világítással, de sajnos be kell érnem a gőzben úszó tusolókabinnal - már meg is van, hol fogok fürdeni az első otthoni estémen. :D

"Szoktál néha egy képet nézegetni magadról, és meglátni egy idegent a háttérben? Ez elgondolkodtat, vajon hány idegennek vannak képei rólad...? Más emberek életének mennyi pillanatának lettünk részesei? Csak gondolj bele. Lehet, hogy valaki életének fontos része vagy, úgy, hogy nem is tudsz róla."