Nos...most, hogy vége a kurzusfelvételnek és minden úgy sikerült ma, ahogy gondoltam (beleértve azt is,hogy nem fogok szívelégtelenségben meghalni - már bocsánat a morbid dolgokért, de nem kerülheti az ember egész életében a forró kását), egész jó napom volt. Holnap ki kell javítanom egy cikkemet, de az még várhat...
Az a nagy helyzet, hogy lassan már nagyon vágyom vissza Pécsre és jó lesz újra suliba járni. Jó, tény, hogy én a gimit is mindig vártam már augusztusban, de az egyetem teljesen más. Kötetlenség, függetlenség, jóformán azt csinálsz, amit akarsz, csak legyen meg a házid és járj be azokra az órákra, amelyekre kötelező. Onnantól kezdve viszont akár egész nap Pécsen barangolhatsz, vásárolhatsz, elmehetsz bulizni vagy mozizni. Másnap reggel senki nem fogja a szemedre vetni, ha álmosan mész be a szemináriumra vagy napszemüveget húzol, hogy ne lássák a 3 órás alvás nyomait....sőt, ez még akár stílusos is lehet, hiszen a sztárok is mindenhová úgy járnak.:))
 Egy szóval: senkit nem érdekel mit csinálsz a sulin kívül (jó persze, a szülők azért naponta egyszer felhívnak, nehogy elkallódj, de ez teljesen normális).

"Élvezd minden pillanat örömét, hogy később meg ne bánd, és ne érezd úgy, hogy elfecsérelted az ifjúságodat."