El sem hiszem, hogy mi tartottunk előadást ma a gimiben azokról az egyetemekről, melyekre bekerültünk. Pedig mintha csak tegnap lett volna, hogy a felettünk járók beszámolóit hallgattuk...repül az idő. Jó érzés volt, mert úgy éreztem, segíthetek azokon a diákokon, akik most fognak szembenézni valamelyik nagyváros rájuk leselkedő szörnyeivel, de ha akár egy embernek is adtam egy pár tippet vagy tanácsot, az máris egy felemelő érzés. Néhány ember nem is tudja saját magáról, hogy mennyire el van veszve, azt hiszi, hogy majd idővel úgyis jön az ihlet, hogy melyik szakot válassza...nem, ez nem így működik. Magától semmi nem fog az ölünkbe pottyanni, bármennyire is erősen koncentrálunk rá.

Mellesleg rettenetes ez a hideg...tavaszt szeretnék, az én hónapomat. Nem is... KÜLÖNLEGES tavaszt szeretnék, nem sokszor lesz az ember 20 éves. :))
Már el is képzeltem: rajtam kívül nem kell más ahhoz, hogy boldog lehessek,  a két dolog nem zárja ki egymást. Persze tény, hogy az ember párban mindig boldogabb, de nem fogok siránkozni, ha "egyedül" kell töltenem a Valentin-napot. Már megvannak a saját terveim. ;)

Most viszont szükségem van némi zenére, egy kis fürdésre, mert nagyon fáradt vagyok. Igazából nem is tudom, hogy miért. Nem csináltam az utóbbi két napban semmi fizikailag megterhelőt, mégis úgy érzem magam 6 órakor, mintha aludni is tudnék. Lehet, hogy én is téli álmot alszom :D
Tény, hogy jobban járok vele, mint hogy kimozduljak ebben a farkasordító hidegben a lakásból.
 

"9/10-re pontozlak, mert én vagyok az az 1, ami hiányzik belőled."