Csodás nap ez a mai. :)))
Végre nekiláthatok a saját különbejáratú virtuális naplóm szerkesztésének. Azért is nagy pillanat ez a mostani, mert egy változást élek meg. Kicsit úgy állok ehhez, mintha ez ilyen sorsdöntő fordulat lenne (pedig azt gondolod, hogy nem), de meg kell hogy cáfoljam, elképzelhető, hogy a későbbiekben egy híres ember keveredik ide és kíváncsian olvassa a kissé kusza soraimat...aztán kapok egy ajánlatot könyvírás terén. :) Az igazat megvallva olyan sok kedvem lenne hozzá, elvégre aki újságírónak készül, nem hátrány, ha érdeklik az ilyesmik. És engem bizony nagyon érdekel minden, ami ehhez a forgalomkörhöz kapcsolódik.
Visszakanyarodva az előbbiekhez (ugyanis képes vagyok hirtelen teljesen más témákra átkapcsolni...de hát ha az embernek ennyi mondanivalója van...:)), drága blogom megnyitása egy fontos és jó lépésnek tűnik. Hogy miért? Ifjú egyetemistaként annyi mindent szeretnék elmondani azoknak a barátaimnak, akik az ország másik felében vannak jelenleg, hogy már szinte megbecsteleníti a szóáradatot a tény, ha holmi internetes tevékenység keretén belül, chat-en elejtek pár mondatocskát. Borzalom...így legalább sokkal egyszerűbb nyomon követni, hogy melyik nap mi történik velem és biztosan jó érzés lesz később visszaolvasni a sok marhaságot, amit összeírtam. :D
Megjegyezném, hogy nem fogok azzal indítani, hogy eddigi 19 évem sorscsapásait leírom egy rövidke bejegyzésben, sokkal stílusosabbnak tartom, ha amolyan visszatekintések és kis epizódok szerepében ismerhetitek majd meg ezeket, mert volt ám bőven mindenféle történés.
Jelenleg jóllakottan csücsülök a koleszszobámban és azon tűnődöm, vajon érdemes-e még elkezdenem tanulni...már 5 óra van, ne nézzek inkább egy kis sorozatot? :D Sajnos nem lehet :(( Így nemsokára feltápászkodom, hogy kipakoljak a bőröndömből, miközben beszívom az otthoni öblítő friss illatát a ruhákból és összeszedem a jegyzeteimet. Apropó, vizsgaidőszak. Nemrégiben az volt a feladatom a PécsiBölcsésznél, hogy számoljak be az első vizsgáimról egy rövid cikkben. Ezt meg is tettem és most Ti is megleshetitek:

Amikor infúzión jön a kávé…

Elsőévesként azt sem tudtam, mire számítsak, de hamar leesett, hogy nem csak holmi dolgozatocskákról van szó, ez bizony A Vizsgaidőszak.

Éjjel-nappal német kifejezések kavarognak a fejemben, melyek az istenért sem akarnak eszembe jutni másnap reggel. Ilyenkor a legjobb módszer, ha eljátsszuk, mintha valamin rettenetesen törnénk a fejünket – esküszöm, ezt néhány ember tuti, hogy tükör előtt is gyakorolja.
Egy-két tárgyból természetesen a túlélésre játszom, de ha igaz a mondás, ez az egyetemisták ismertetőjegye. Pár kérdés olyan erővel bír, hogy simán letörli a vigyort az arcomról, jedi erő ide vagy oda, itt már csak a varázslat segít. Végül rájövök, hogy holnap egy újabb próbatétel vár rám, ilyenkor jön a káosz: két kávé között a szanaszét szórt lapokat tanulmányozom és próbálom leküzdeni a késztetést, hogy origamizzak vagy papírrepülőket dobáljak a teraszról.

Már hallom is, ahogy közeledik a Rettenthetetlen, úgyhogy időben fedezékbe vonulok, amíg be nem terít a jegyzetlavina.

Ennyi volna, és bizton állíthatom, hogy minden egyes szó igaz belőle. :D Hál' Istennek már csak 2 vizsga vár rám, de higgyétek el, bőven elég lesz nekem ez is ahhoz, hogy a hét hátralévő részét folytonos tanulással töltsem, ezzel is tovább gyarapítva a fejemben kavargó német és angol (bizony angol, ha már sorozatokat is néz az ember :D) kifejezéseket.
Feltételezem minden bloggernek van valamiféle különleges ismertetőjegye, így hát én sem leszek kivétel, kitaláltam valamit, aminek segítségével még az őszinte szavaimnál is jobban meg fogjátok érteni, hogy mikor mi játszódik le a fejecskémben. Bár lehet, hogy sokatoknak nem fognak tetszeni ezek a húzások, de az elvem szerint saját magamnak blogolok, nem pedig másoknak, így azt csinálok, amit csak szeretnék. Minden nap egy idézettel fogok búcsúzni, melyet vagy a sok kedvenc filmem egyikéből, vagy zenékből, esetleg íróktól (például nagy kedvencemtől, Paulo Coelho-tól) fogok bepasszintani ide.
Ha már említettem Coelhót, azt is elmondom, hogy pontosan miért is tettem ilyet. Az újévi fogadalmam nem más volt, mint hogy megveszem e bölcs ember összes eddig megjelent könyvét, egyszerűen annyira odáig vagyok az idézeteiért és a történeteiért, hogy semmiképp sem hagynám ki. :)))
És íme az idézet:

"A változás úgy jön, mint egy apró fuvallat, ami meglibegteti a függönyöket, és úgy kúszik elő, mint a fűben rejtőző vadvirágok titkos illata."