Nem kell ám megijedni, a tegnapi hosszú olvasmányt csak egy ismerősömnél találtam és nagyon megtetszett (nincsenek semmiféle öngyilkos hajlamaim vagy valami, mielőtt bárki megijedne), azért szerettem volna itt is megosztani, mert szeretem az ilyen történeteket. Van, hogy elgondolkozok rajta, vajon igazak-e vagy hogy tényleg megtörténtek-e már, pont úgy, ahogy azt valaki leírja, de idővel rájöttem, hogy nem ez a fontos. Ami igazán szép még akkor is, ha valaki ezt csak kitalálta, az az, hogy olyan hatása és ereje van, hogy egy pillanatra eláll az ember lélegzete. Tökéletesen el tudtam képzelni a történet minden egyes momentumát, gyönyörű dolog az ilyen, ráadásul jó érzés szépeket olvasni róla, ugyanis manapság az emberség már cseppet sem olyan természetes "részünk", mint ahogy annak lennie kéne - és ez nagyon szomorú sajnos.

Tegnap végre (két hét után) megérkezett otthonról az "ellátmány", amit már régóta vártam: magyaros fűszerek, finomságok, DVD-k (amik az életemet mentik meg néha :)). Sajnos a túró rudi meg a házi kolbász a kukában végezte, mert a hatóságok miatt még akkor megromlottak, mielőtt ideértek volna.
Bár ez az egész történet vicces...a csomagot kibontották és újrafóliázták (feltételezem a vámon, hogy megnézzék, mi is van benne), valamiért elküldték Svájcba, de fogalmam sincs, hogy vajon miért, és mire hozzám került, már egy halom bélyeg volt rajta. :D Egyszóval szegény pakk sok mindenen ment keresztül. :D

Tegnap viszont kaptam végre melegszendvics krémet...nem is gondolná az ember, hogy az ilyen párszázas cuccokat nem lehet itt kapni. Májkrém például van, de ilyen krém egyáltalán nincs, pedig már egy csomó helyen megnéztük. A túró rudit még hiányolom, de ha minden igaz, Anitánál van, úgyhogy majd átmegyek látogatóba. :))

Az a sajnálatos helyzet, hogy lassan el kell kezdenem tanulni az otthoni óráimra is, ugyanis elég gyorsan telik az idő és hipp-hopp elrepül majd ez a maradék idő is. A következő héten már szerintem be is indul a karácsonyi szezon idekint... a boltokban meg a sétálóutcán már fent vannak a karácsonyi díszek, de én igazából a karácsonyi vásárt várom már. :)
Tegnap már állították a főtéren az óóóóóóriási karácsonyfát, úgyhogy már csak napok kérdése...szerencsére. :)
Imádom az adventi időszakot!

"Minden sorsdöntő dolog a "csakazértis"-ből jön létre."