Mostanában elég rosszul alszom éjszaka...egy-kettő körül tudok csak nyugovóra térni, ennek következtében kicsit nyűgösen ébredek. Pontosan akkor volt ilyen, mielőtt kiutaztam volna. Az utolsó héten rengeteg agyaltam este elalvás előtt, ezért nem is tudtam ellazulni. De most nem tudom, miért. Sosem volt még ilyen egyébként, először fordult elő velem, mielőtt elrepültem volna otthonról. :)
Remélhetőleg nem lesz ez minden este a maradék 2 hétben. :D

Olyan érdekes egyébként, hogy újságból meg hírportálokról értesülök az otthon uralkodó káoszról...oktatási rendszer, szénszünet...:D Fura, mert ha otthon lennék, magamon érezném a dühöt meg a vezetés értelmetlen döntéshozatalait...most viszont, mintha kicsit biztonságban érezném magam...tudjátok: Nem vagyok otthon, engem ez nem érint. :D
Csak hát igen...csodálkoznak, hogy mindenki külföldre megy...
Egyik órára kellett csinálni Frankfurtról prezentációt, hogy milyen nemzetiségek élnek itt, miért, arányok, stb. És ahogy kutattam a cikkek között, rengeteg új hírt találtam, ahol épp azt írták, hogy a tavalyi évhez képest több ezer emberben mérhető azok aránya, akik kivándorolnak anyaországukból, hogy Németországban újrakezdjenek mindent. A szomorú az, hogy teljesen igazuk van. :/

A nap pozitívuma viszont (és ez nagyon nagy örömmel töltött el), hogy megkaptam a válaszlevelet a gimis osztályfőnökömtől. Jó kapcsolatban maradtam vele szerencsére és írtam neki még az első hónapban, mert nem tudtunk már személyesen találkozni. Elmeséltem, hogyan is jött az ötlet, mi volt a kijutás folyamata és hogy hogyan érzem magam jelenleg. Mellékeltem egy szép képeslapot is. Ma pedig megérkezett a válasz és csak ették a szemeim a szavakat, még azt sem tudtam megvárni, hogy felérjek a szobámba a postaládától, rögtön felbontottam a borítékot. Teljesen igaz, hogy a kézzel írott levelek a legértékesebbek és rettentően jó érzés volt elolvasni, ahogy más ír nekem.
Előző héten Dorcitól kaptam levelet, kicsit lehet furán is néztek rám az emberek, ahogy magamban kuncogtam a metrón. :D
Szeretek leveleket kapni...jóllehet, nem olyan modern, mint az email, de egy biztos, megvan a maga értéke és mindig jó érzés egy valódi levelet a kezünkben tartani, aminek megírására a feladó vette a fáradságot, tollat ragadott és leírta a legőszintébb gondolatait. Kicsit időigényesebb mondjuk, mint bepötyögni pár sort a gépbe, de sokkal jobb érzés, ha valakihez eljut. Tudod, hogy valaki gondolt rád, miközben levelet írt neked. :)

"Nem csak az vagy, akinek ismered magad. Az is te vagy, akinek mások látnak!"